Ez egy vitatéma. Már rég szerettem volna róla írni, most eljött az ideje, hogy megkérdezzelek benneteket mi a véleményetek róla?
Itt mellékelek egy cikket, ami csak mértékkel érinti a témát. Szerintem kevés embernél jelentkeznek az allergiás tünetek, de az, hogy függőséget okoz, az már sokkal aggasztóbb, ugyanis a hosszú távon nagyon káros a hatása.
Sajnos ez az adalékanyag nagyon sok élelmiszerben megtalálható. Próbálok felsorolni párat, de a teljesség igénye nélkül: ételízesítők, pástétomok, húskészítmények (úgy konzerves, mint bélbe töltött), szószok, félkész ételek stb.
Én már jó ideje figyelem a címkéket és amin ez van, azt visszateszem a polcra. Éttermekben viszont nincs kontroll a rendelt étel felett, ott kihozzák, eléd teszik és csak ők tudják mit tettek bele.
Ti milyen viszonyban vagytok ezzel? Szoktátok figyelni a címkén? Szoktatok ilyen élelmiszereket fogyasztani?
Az egyik legismertebb élelmiszer-adalékanyag az E621, a
nátrium-glutamát, amelyet a gyártók ízfokozás gyanánt adnak a
termékekhez. Vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a készételek
nagymértékű fogyasztása összefüggésben lehet a különböző tünetekben
megnyilvánuló nátrium-glutamát érzékenységgel.
Magyarország lakosságának csak néhány százalékára jellemző a
glutamát-érzékenység megnyilvánulása, mint azt a megfigyelések mutatják,
de ajánlott óvatosnak lenni. Kutatások támasztják alá, hogy a nagyobb
mennyiségű nátrium-glutamátot tartalmazó ételek éhgyomorra történő
fogyasztása okozhat gondot. A hatásmechanizmus egyelőre még ismeretlen.
Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és kisgyermekek, az idősebb
korosztály, valamint az allergiásokat, asztmásokat kifejezetten megviseli az ilyen tartalmú ételek fogyasztása.
A tünetek között szerepel a gyorsszívverés, fej- nyak- és hátfájás, a
gyengeségérzés, és a lehangoltság, depresszió. Növeli az étvágyat,
csökkenti a sejtek inzulin-érzékenységét, így hozzájárulhat az elhízás
és a cukorbetegség kialakulásához is. Röviddel az elfogyasztott ételek
után kipirulás, migrénes fejfájás, végtagzsibbadás léphet fel azoknál,
akik nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztanak készételeket
gyorséttermekben. Egyénenként változó, hogy milyen tünetek és milyen
mértékben jelentkeznek.
A vegyületet szójából vagy tengeri
hínárból nyerik ki, amelyet eleinte csak a Távol-Keleten használtak,
majd az Egyesült Államokban, végül pedig az egész világon ismertté vált.
Előszeretettel alkalmazzák félkész- és készételekhez, konzervekhez,
húskészítményekhez, ételízesítőkhöz, fűszerkeverékekhez, salátaporokhoz,
levesporokhoz és –kockákhoz, szószokhoz, fagyasztott termékekhez,
felvágottakhoz, szójakészítményekhez, üdítőkhöz, chipsekhez. Ahogy
terjedt a nátrium-glutamát használata a Távol-Keleten, úgy jelentkeztek
különböző tünetek azok között, akik rendszeresen ettek ilyen jellegű
éttermekben. Innen származik a kínai étterem szindróma elnevezés.
Tisztán a pornak alig
érzékelhető íze és illata van, de már egy kis mennyiségben is kiemeli az
ételek sós-fűszeres ízeit, aromáit, egyfajta harmóniát érzékeltetve.
Ehhez az aromához könnyű hozzászokni és egyhamar megkedvelik azok, akik
előszeretettel étkeznek gyorséttermekben, kínai büfékben. Ezek az
egységek ugyanis zsákszámra rendelik az ízfokozót, és sajnos nem lehet
tudni, mennyit használnak fel belőlük egy-egy főétel vagy hamburger
elkészítéséhez. A boltok polcain lévő termékek címkéjén viszont
szigorúan fel kell tűntetni az összetevők között.
Sokan
gondolják azt, hogy egy otthon, házilag elkészített étel nincs olyan
ízes, mint egy instant leves vagy konzerv. Ráadásul több időt is kell
szánni a főzésre, sütésre, ha mindent magunk készítünk el, ahelyett,
hogy betennénk a mikrohullámú sütőbe pár percre, és már fogyasztható is.
Aki hozzászokott az erőteljes ízekhez, azokat tekinti normálisnak, és
az enyhén fűszerezett ételeket ízetlennek. Pedig épp fordítva kellene
gondolkodnunk, a túlízesített ételeket kellene kerülni, és a
természeteseket élvezni.
