Egészséges ételek - egészségesen elkészítve

• 500 g 405-ös liszt,
• 300 ml langyos víz,
• 1 tasak száraz élesztő,
• 1 kk só,
• 1 kk cukor,

• mortadella,
• házi pizzaszósz,
• karikára vágott fekete olívabogyó,
• sajt,

A lisztet egy keverőtálba tettem, hozzáadtam a sót, a cukrot, a száraz élesztőt és jól összekavartam az egészet. Folyamatosan kavargatva hozzáadtam a langyos vizet, majd finoman összedolgoztam. Letakarva, meleg helyen hagytam kb. 10 percet kelni, majd finoman átdolgoztam és ugyancsak letakarva, meleg helyen hagytam még 30 percet kelni. 

Utána lisztezett felületen finoman átdolgoztam, kb. 30 %-át félretettem. A nagyobbik részét kinyújtottam és sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem. A kisebbik részéből rudacskákat sodortam, összecsavartam és rácsot formálva rátettem a pizzalapra. a "rácsok" között megkentem pizzaszósszal, rászórtam a kockára vágott mortadellát, a kockára vágott sajtot és az olívabogyót. Előmelegített sütőben, közepes lángon, kb. 50 perc alatt megsütöttem. 

• 250 g BL 55-ös liszt,
• 250 g fehér liszt,
• 1 tasak száraz élesztő,
• 1 kk cukor,
• 1 kk só,
• kb. 250 ml langyos víz (nekem kicsit több kellett)

• házi pizzaszósz,
• karikára vágott zöld olívabogyó,
• sajt,
• sonka.

Sokszor hallottam a szőlőkompótról, de én sosem tettem el ilyet. Most is csak véletlenül, ugyanis a nektarin kompót készítése közben figyelmetlen voltam, rosszul mértem ki a vizet a szirupnak és túl sok szirupot készítettem. Sajnáltam kiönteni, így gyorsan kimentem az udvarra, szedtem pár gerezd szőlőt és így lett a kompót.

Hozzávalók:

• szőlő,
• üvegenként 2 ek cukor,
• víz,
• üvegenként 1 késhegynyi szalicil

Az egész úgy kezdődött, hogy kaptam kb. 3 kg kemény nektarint. Sajnos pár nap alatt sem puhult meg, így nem volt más választásom mint kompótot készíteni belőle.

Hozzávalók:

• 3 kg kemény nektarin,
• üvegenként 2 ek cukor,
• üvegenként 1 - 2 szegfűszeg/szegfűbors
• víz,
• üvegenként 1 késhegynyi szalicil

Receptek, túlélési technikák arra az esetre, ha szíved férfijaira (férjed, fiaid, apósod, ki-ki folytathatja, saját családi viszonyainak megfelelően) rátörne az a bizonyos „férfi-éhség”.

Mert ugyebár a férfiak éhsége cseppet sem hasonlít a miénkre. Mi, nők (többnyire) csendben szenvedünk tőle, ők zajosan, idegesen, türelmetlenül, morcosan, kacagva (de közben véresen komolyan), ám egy biztos: NAGYON. Cserébe viszont minden ízes falatért, főleg, ha még jó sok is, nagyon hálásak. Óh, nem úgy, hogy segítenek, mosogatnak, rendet raknak, terítenek – hanem úgy, hogy „Kösz Anya (vagy „drágám”), fincsi volt! Van még egy kis repeta?!” Elismerésük egy másik formája elsőre nem ismerhető fel, csak gyakorlott fül számára: „Anyu, komolyan ennyi volt az ebéd (vacsora, reggeli)?!” – ez férfi nyelven annyit tesz: oké, hogy rajtunk kísérletezel, finom is nagyon, de valami jó, masszív, megszokott kaja nincs is?!

Ez a könyv megtanít a legalapvetőbb tudnivalóktól kezdve arra, hogyan váljék belőled profi háziasszony, családetető anya és mesterszakács. Szórakoztatóan és szellemesen ad át minden tudást, amire a saját bőrén szerzett tapasztalatok alapján, sok év alatt sikerült szert tennie. Könyvei, főzőműsorai nem véletlenül olyan páratlanul népszerűek. Lucinda bizony képes arra, hogy szívből, okosan, töretlen lelkesedéssel etesse háza imádott férfinépét – bolondulásig. Sőt, még ennél is többre: férfi-etetési „bibliájából” a férfi-nevelés bevált módszereit is egytől egyig megosztja az olvasóval!