Egészséges ételek - egészségesen elkészítve

Ismét harmonika kenyér. Ezt nem lehet megunni :)  Ezt most szalámival, fekete olívabogyóval és juhtúróval készítettem. A receptje ITT található.

Igaz, hogy nem bográcsban készült, de a receptet (többnyire) betartottam :)

A hagymát apróra vágtam, olajon üvegesre dinszteltem, majd hozzáadtam a pirospaprikát. A húst kisebb  kockákra vágtam, hozzáadtam a húst, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadtam a fokhagymát, a sót és a köményt, majd hagytam főne. Közben meghámoztam a krumplit, kockára vágtam és amikor a hús már majdnem puha volt, hozzáadtam a krumplit. Mivel én konzerv paradicsomot és paprikát használtam, ezeket csak akkor adtam hozzá, amikor a krumpli is majdnem meg volt főve. 

Finom lett, de nekem valahogy túl konzisztens ez a fogás.

Az eredeti recept itt található.

Nyugodtan írhattam volna, hogy Habos tehéntúrós lapotya, mert az lett belőle :)   Az íze nagyon finom, de a látvány siralmas :) 1 ujjnyi vastag. Bevállalom, megmutatom :)

Most az újító korszakomat élem :) Mindent kipróbálok. Régebb a lekváros, dzsemes, mézes kenyeret úgy ettük, hogy egy réteg vajat, margarint kentünk a kenyérre és erre jött rá a lekvár, dzsem, vagy méz. Most nem fogyasztok se vajat, se margarint és a méz és a lekvár/dzsem is elég ritka az étlapomon. Ennek ellenére néha kívánom a régi ízeket. 

Ma nem tudom mi vezérelt, de tejfölt kentem a kenyérre vaj helyett. Vettem kb. 1 hete az egyik képviseleti üzletben kimérős tejfölt, ami mára olyan lett, mint a vaj. Tökéletes a kenyérre kenésre, nem savanyú és nagyon finom. Erre kentem a mézet. Próbáljátok ki :)

Amikor a tehéntúrókrémet készítettem, eszembe jutott a zsidó tojás. Gyerekkoromban nagyon szerettük, de elég ritkán ettünk, mert abból a havi 10 tojásból, amit fejenként adtak nekünk adagra, nem lehetett gyakran ilyen finomságokat készíteni. Most utánanéztem a receptnek és láttam, hogy bizony többnyire zsírral, vajjal, vagy szalonnával készül és én ezeket nem vagyok hajlandó megenni. Ezért kitaláltam, hogy tejföllel készítem. Szerintem sokkal egészségesebb és ugyanolyan finom. 

Ezt a receptet több olasz blogon láttam. Ott a sós változata volt elkészítve, de írták, hogy lehet édesen is készíteni. Végül Violly receptjét választottam és az édes változatát készítettem el. 

Violly, grazie mille!

Hogy miért Duna a neve? Ne kérdezzétek mert én sem tudom. Ők így közölték én meg nem fogom megváltoztatni. 

Hozzávalók a tésztához:

Hozzávalók a krémhez:

A tetejére:

Az élesztőt 100 ml langyos cukros tejben felfuttattam. A lisztet és a többi hozzávalókat a dagasztó tálba tettem, hozzáadtam az élesztős tejet és a maradék 100 ml tejjel tésztát gyúrtam belőle. Letakarva, meleg helyen duplájára kelesztettem. Amíg kelt, a mazsolát beáztattam egy kevés cukros vízbe, amihez hozzáadtam a rumaromát. A krémhez valókat egy keverőtálba tettem és csomómentes krémet kevertem belőle, majd hozzáadtam a mazsolát is. Utána a tésztát lisztezett deszkát finoman átgyúrtam és 19 egyenlő részre osztottam. Mindegyik darabkát kinyújtottam és a közepére tettem egy kk krémet, majd batyut csináltam belőle és az összefogott részével lefele, beletettem az előzőleg sütőpapírral kibélelt kerek formába. Körkörösen elhelyeztem mind a 19 darabot, majd a tetejét megkentem a felvert tojással és rászórtam egy kevés cukrot. Előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

A képen látható foltot és a hozzá hasonlókat szeretném kitisztítani. Ez egy kb. 70 éves, hímzett monogramos kendő, amit ma törülközőnek hívunk. A nagyapám stafírungjából való, ami kb. háromszor volt anno használva és azóta a szekrényben ült, el volt téve jobb napokra. Ez a folt idővel ütött ki rajta. Én sok ilyet láttam olyan anyagokon, amiket nem használtak. Valami ruharozsda, vagy ruhapenész lehet. 

Tettem rá folttisztítót és kimostam a piacon jelenleg kapható legjobb mosószerrel, de nem jött ki. Készítettem savóból és sóból egy pasztát, azzal kezeltem, utána kimostam de nem jött ki.

Tudnátok nekem segíteni? Tud valaki valami trükköt, amivel el lehetne távolítani ezeket a foltokat? 

Előre is köszönöm!

A hozzávalókat a Smarties-on kívül jól összegyúrtam és egy órára hűtőbe tettem. Utána 20 egyenlő részre osztottam, golyókat formáltam belőle, sütőpapírra helyeztem és mindegyik közepébe egy-egy Smarties-t nyomtam. Előmelegített sütőben megsütöttem.

Ez most megint a "nem szép de finom" kategóriába kerül :).

Hozzávalók két személyre:

A tehéntúrót elkevertem a tojással, a cukorral, a vaníliás cukorral és a búzadarával. Egy tűzálló edényt megkentem margarinnal, megszórtam zsemlemorzsával és beleöntöttem a krémet. Én a tetejére tettem egy ek. házi, ribizlilekvárt is. Sütőben pirosra sütöttem. Jó étvágyat.

A fokhagymát egészben a forró olajba dobtam, és hozzáadtam az apróra vágott kolbászt. Néha megkavartam és hagytam pirulni. Amikor úgy gondoltam, hogy már eléggé át van sülve, ráöntöttem a paradicsomlevet, hozzáadtam a bazsalikomot és hagytam kicsit főni. Sós vízben megfőztem a tésztát, leszűrtem, tányérra helyeztem és ráöntöttem a paradicsomos kolbászt. Meg lehet szórni sajttal, vagy juhtúróval, aki szereti.

Hozzávalók:

• 550 g liszt,
• 100 g margarin,
• 250 ml tej,
• 25 g friss élesztő,
• 75 g cukor,
• 1 csipetnyi só, 
• 1 vanília.

 A kenéshez:

• 50 g félig olvasztott margarin,
• 1 ek őrölt fahéj
• 1 ek cukor,
• 1 vanília

A locsoláshoz:

• 100 ml víz,
• 2 ek cukor.

A tejet meglangyosítottam, hozzáadtam egy kanál cukrot, elkevertem benne az élesztőt és hagytam felfutni (kb. 10 perc). A lisztet, a cukrot, a sót és a vaníliát egy tálba tettem, hozzáadtam az élesztős tejet, összekavartam, majd hozzáadtam az olvasztott (de nem forró) margarint és meggyúrtam. Meleg helyen, letakarva duplájára kelesztettem.

A tésztát kétfelé osztottam. Lisztezett deszkán fél centi vastagságú, téglalap alakúra nyújtottam. A félig olvasztott margarinhoz hozzáadtam a cukrot, a vaníliát, és az őrölt fahéjat, összekavartam és rákentem a tészta felére. Óvatosan összehajtottam és csíkokra vágtam, majd a fenti képen látható módon pereceket készítettem. Megint be kell vallanom, hogy ezt is gyakorolni kell, mert három perec lett elfogadható, a többinek a formája bizony nem a legjobb, de igyekszem :)

Előmelegített sütőben pirosra sütöttem. Miután kivettem, meglocsoltam a cukros sziruppal. 

Egy bannert szerettem volna kitenni a blogomra, a blog címe helyett, de végül nem tetszett, így lemondtam róla és vissza akartam tenni az írott címet.

Figyelmetlenség miatt töröltem az elemet. Amikor visszatettem, ilyen majdnem fekete színnel írta a címet. 

Leellenőriztem, a szín helyesen van megadva, vagyis a színkód szerint a bordós, de mégsem váltja. 

Belemásztam a sablon HTML kódolásba, ott is mindenhol helyesen jelenik meg a szín, és mégis ez a sötét látható.

Ilyet életemben nem láttam, pedig van már jó pár évi tapasztalatom a HTML kódolás terén, nem csak a standard sablonokhoz értek. 

Remélem, hogy helyrejön, vagy megokosodok és megkapom a hibát.

Addig is elnézést kérek a ronda dizájnért.

A csirkehúst leforráztam. A szalonnát nagyon apróra vágtam és kiolvasztottam. Hozzáadtam az apróra vágott hagymát, a fokhagymát és üvegesre pároltam. Ekkor sóztam, borsoztam, felöntöttem vízzel, hozzáadtam a csirkeaprólékot és a tárkonyt. Amikor a hús félig megfőtt, hozzáadtam a zöldséget és puhára főztem, majd a levestésztát és hagytam kifőni. A tojást szétválasztottam, a fehérjét hozzáadtam a leveshez, a sárgáját pedig elkavartam a csésze tejjel. Levettem a levest a tűzről, hagytam pár percig hűlni, majd hozzáadtam a habarást és eceteztem. Jó étvágyat!

A lisztet a keverő tálba tettem és  asütőporral összekevertem. Hozzáadtam a margarint, a sót, a felvert tojásfehérjét, az olajat, a szezámmagot, a tejet és végül az apróra vágott olívabogyót. Kézzel jól összedolgoztam. Ha még szükséges, kell adni hozzá egy kevés lisztet. A tésztát 8 egyenlő részre osztottam, 8 golyót formáltam belőle és sütőpapírral kibélelt tepsibe helyeztem. Tetejüket megkentem tojássárgával és pirosra sütöttem.

Ez az adag édes kevés, mert nagyon eteti magát. Ajánlom a dupla, akár tripla adagot.

Ezzel a fogással most a nagymamámra emlékezek. Ő készítette mindig és nagyon szerettük. Én ritkán készítettem eddig, de szeretném gyakrabban az asztalra tenni, mert nagyon finom.

A krumplit sós vízben megfőztem, leszűrtem, adtam hozzá kevés tejet és vajat, utána a robotgéppel simára kavartam. Kevés lisztből rántást készítettem, hozzáadtam egy hagymát, hagytam kiforrni, aztán házi paradicsomlével felöntöttem, hagytam kicsit főni, majd ízlés szerint ízesítettem (só, cukor). Tálalás előtt a hagymát ki kell venni belőle. Megfőztem a tojásokat, meghántottam és ketté vágtam. A kolbászt darabkákra vágtam, kevés olajon megsütöttem és máris tálaltam. 

Most mosolygok itt a gép előtt. :) Azon mosolygok, hogy milyen reakciót fog ez kicsalni az olvasókból. Biztos lesz, aki azonnal elillan az oldalamról, lesz olyan is, aki esetleg ismeri ezt a praktikát és gondolom lesz olyan is, aki majd elcsodálkozik.

Amint a képen is látható, begyulladt az ujjam :) Igen, manikűrözés közben figyelmetlen voltam és megsértettem. Ez egy "rookie mistake" vagyis kezdők csinálnak ilyeneket, de amint a mellékelt ábra is bizonyítja, sok év tapasztalattal a hátam mögött is megtörtént. 

Erre Édesanyám (aki a nagyitól tanulta) mindig a hagymás kötést alkalmazta. Egyszerű és nagyon hatásos gyógymód. Kicsit büdös, de attól még használható :)

A hagymát meghámoztam és levettem egy rétedet belőle. A gáztűzhely égőjét pár percig hagytam égni, hogy a vaslap felmelegedjen, majd eloltottam a gázt és ráhelyeztem a hagyma héjat. Óvatosan kell bánni vele egyrészt azért, mert forró lapon dolgozunk, másrészt pedig a hagyma törik. Lassan nyomogattam a lapra, addig, amíg egészen megpuhult és meg is pirult kissé. Ekkor az ujjamat forró víz alá tettem, hogy a bőr megpuhuljon és (esetleg) a seb kinyíljon. Utána óvatosan (mert nagyon forró) rátettem a hagymát (a belső felével) a sebre. Itt figyelmeztetem a  szenvedő alanyt, hogy zárja össze a lábait, mert nagyon éget és fáj, de csak egy percig! :)  Ezután bekötöztem és hagytam pár órát hatni. Ha nagyon be van gyulladva, akkor meg lehet ismételni.  Garantált a módszer. Ha már gennyes, akkor a hagyma kihúzza. 

Szeretem ezeket a praktikákat, mert hatásosak, nem ártalmasak és természetes gyógyszernek minősítem őket.

Az egyik román blogon láttam meg ezt a receptet és azóta nem hagyott nyugodni. Nem vagyok nagy puliszkaimádó de ez nagyon megfogott. Így elhatároztam, hogy elkészítem. 

Nos, aki evett már (juh)túrós puliszkát, vagy sajtos puliszkát, annak nagyon ajánlom, mert isteni finom. Aki nem evett még, annak még inkább ajánlom :)

Először a puliszkát főztem meg sós vízben, vagyis feltettem kb 0,75 L vizet főni, hozzáadtam a sót és folyamatos kavargatás mellett óvatosan, nehogy csomós legyen, hozzáadtam a puliszkalisztet. Pár percig még kavargattam, amíg kifő. Utána levettem a tűzről és kavargattam még 5 percig, hogy ne bőrözzön, mert akkor csomós lesz. 

Utána a puliszka felét az enyhén kiolajozott jénai tálba tettem és elegyengettem. Következett rá egy réteg juhtúró, egy réteg kolbász, rá a maradék puliszka szépen, egyenletesen elterítve. Erre került megint egy sor kolbász, majd rátörtem a két tojás, megszórtam juhtúróval és betettem sülni. Fél óra alatt pirosra sütöttem.

Tálaláskor lehet kínálni mellé tejfölt és savanyúságot, aki szereti.

A napokban az egyik blogon nézelődve megláttam egy díjat, ami anno körbe járta a blogos világot és eszembe juttatta az egykor oly divatos szokást és egyben rájöttem, hogy mostanában egyáltalán nem láttam ilyen díjat közlekedni a blogokon.

Én ezen a blogon eleve ezt az elvet követem:

De látom mások sem osztogatják már a díjakat. Kihalt a szokás? Vagy csak szünetel? Vagy az én körömben nem divat?

Először előmelegítettem a sütőt 200 fokra. A lisztben elkevertem a sütőport és a kakaót. A keverő  tálban a tojást a cukorral és vaníliás cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a puha margarint, a tehéntúrót, a tejet és tejfölt, majd simára kevertem. Ehhez hozzáadtam a lisztet és muffin formákba adagoltam. Jó kemény lett a massza, nem kell megijedni. Tetejüket megszórtam mandula pehellyel és pirosra sütöttem.

A nyáron  több saláta termett mint amennyit el tudtunk fogyasztani és eltettem télire üvegbe. Emlékszem akkor az interneten kerestem hozzá receptet, mert soha nem tettünk el salátát. Az általam kiválasztott recepthez elég "kemény" megjegyzések voltak hozzáfűzve, többnyire nemtetszést fejeztek ki, merthogy ez nem jó, meg minek eltenni, ha megkapod frissen, meg hogy poshadt lesz stb. Én ennek ellenére megpróbáltam. 

Most eljött az ideje, hogy elkészítsem és jelentem, nagyon finom lett. Megérte és ajánlani tudom mindenkinek, akinek a kertjében megterem. Itt a recept: saláta télire üvegben és a salátaleves recept is.

Az eredeti carbonarahoz a szószt tejföllel, reszelt sajttal és tojássárgával kell készíteni. Én kicsit változtattam a recepten, ezért a sajátomat írom le. 

Hozzávalók:

Először is megfőztem a spagettit al dente (haraphatóra, vagyis nem teljesen puhára). A bacont vékony csíkokra vágtam és serpenyőben (olaj nélkül) megpirítottam.  Hozzáadtam a tejfölt és a juhtúrót, sóztam, borsoztam, hagytam összerotyogni és ráöntöttem a spagettire. Nagyon finom lett így is.

Bevallom szép perecet készíteni nem egy egyszerű dolog. Nemrég elnéztem a perecest milyen ügyesen és gyorsan sodorja a pereceket. Gondoltam nekem is egyből sikerül :) Szóval próbálkoztam és a 14 perecből kettő üti meg a mércét. A többi se eldobni való, de bizony ezt gyakorolni kell még.


Hozzávalók:

A kenéshez:

A sós péphez:

Az élesztőt a langyos, cukros tejben hagytam felfutni. Addig a lisztet összekevertem a sóval és az olajjal. Hozzáadtam az élesztős tejet és a langyos vízzel addig dagasztottam, míg jó puha tésztát kaptam, ami nem ragadt a kezemhez. 30 percig meleg helyen kelesztettem. Utána elkezdődött a művészkedés :) Vagyis a tésztát elosztottam és pereceket sodortam belőle. Majd a felvert tojással megkentem, előmelegített sütőbe toltam. Amíg sült, elkészítettem a sós pépet, kb. 10 perc sütés után kivettem a sütőből, meglocsoltam a péppel, visszatettem a sütőbe és pirosra sütöttem. Nagyon finom, ajánlani tudom mindenkinek.

Hozzávalók:

A zöldborsót a hagymával és a házi vegetával feltettem főni. Amikor a borsó már majdnem puha volt, hozzáadtam a metéltet és puhára főztem mindkettőt. Ekkor kivettem a hagymát, hozzáöntöttem a paradicsomlét, hagytam fellobbanni, majd hozzáadtam az egy evőkanál cukrot. Egyszerű, nagyszerű és egészséges leves :)

A tésztát sós vízben megfőztem, leszűrtem és hagytam lecsepegni. Az jénai tálat kevés olajjal megkentem, beleszórtam a szalámit, beleöntöttem a tésztát, ráöntöttem a felvert, megsózott tojást, megszórtam juhtúróval és pirosra sütöttem. 

Nem vagyok drámafüggő, panaszkodni is ritkán szoktam, de most olyan dologgal találkoztam, amit szóvá szeretnék tenni.

A tojásról van szó! 

Én a tojást a közelemben lévő kisboltban szoktam vásárolni. Mindig szép, tiszta, barna héjú tojást árulnak. Most viszont az egyik nagy bevásárlólánc üzletében voltam és gondoltam megveszek onnan egy tizes csomagot. Leemeltem egyet, kinyitottam, hogy nézzem meg nincs-e törött közötte és nagyon meglepődtem. Fehér héjú tojás volt benne, törött nem volt benne, de bizony nagyon piszkosak voltak tojások.  Visszacsuktam, levettem egy másik tartót, kinyitottam és ugyanaz a látvány tárult elém. Levettem a harmadikat, az is piszkos tojásokkal volt tele. Végre a nem is tudom hányadik már kicsit jobban nézett ki, de szerintem az sem volt olyan, mint amilyennek lennie kellett volna. Megvettem, hazahoztam, de valahogy nem ment ki a fejemből, hogy egy olyan üzletlánc, ami több országban jelen van, ilyet megenged a beszállítójának. 

Én is hibás vagyok, mert tennem kellett volna valamit, ha a termék véleményem szerint nem felelt meg az elvárásoknak, de sajnos ebben a rohanó életben megszoktuk, hogy ha nincs gondunk, igyekszünk nem csinálni magunknak és elkerülni a herce-hurcát, ami egy ilyen feljelentéssel jár. Annyit megtehettem volna, hogy nem veszem meg a tojást és ezzel szabotálom az eladót és a termelőt. 

Szóval hazahoztam a tojásokat és mivel boci szeletet készültem sütni, elővettem 5 darabot és nekiláttam alaposan megmosni őket.  Tudok tojással bánni, de mosás közben az egyik összeroppant az ujjaim között. Szerencsére jók a reflexeim és megmentettem. 

Az, hogy vékony a haja, nem képezi a panasz tárgyát, de a koszos tojás igen.

Ez egy a Dr. Oetker tehéntúró dobozán található recept, kicsit módosítva. Pontosabban a krém, amit én elkészítettem, csak fél adag, ugyanis soknak találtam az eredeti receptben előírt mennyiséget. Szerintem az általam elkészített mennyiség bőven elég. 

Bevallom nem szoktam ilyen márkás tehéntúrót vásárolni, általában a kimérőst veszem a képviseleti üzletben, de most volt akciós és így már nagyon megérte. Amikor kibontottam a vedret és megkóstoltam, azt hittem álmodok:) Életemben nem ettem ilyen finom tehéntúrót! Kenyérre kenve lehet enni annyira krémes és egyáltalán nem savanykás. Ez valami csoda!

A tészta készítése: a lisztet egy tálba tettem, hozzáadtam a sütőport, összekavartam, aztán hozzáadtam a többi anyagot is és a mixer dagasztójával jól összedolgoztam. Egy kerek labdát formáltam belőle, fóliába tekertem és 30 percre hűtőbe tettem pihenni. Utána kinyújtottam és egy kimargarinozott, kilisztezett sütőpapírral kibélelt tepsibe (35×25 cm) helyeztem. Előmelegített sütőben félig megsütöttem. Utána kivettem és hagytam kihűlni. Amíg hűlt, elkészítettem a krémet.

A krém készítése: a tojásokat szétválasztottam és a fehérjékből kemény habot vertem. Egy másik tálba tettem a margarint, a tehéntúrót, a tojássárgákat, a cukrot, a vanília cukrot, a lisztet és addig kavartam a mixerrel, amíg sima krémet nem kaptam. Ekkor hozzáadtam a mazsolát is és összekavartam. Majd végül óvatosan beleforgattam a habot, de ezt már csak kanállal, nehogy összetörjem. Ekkor az egészet a tészta tetejére öntöttem, elegyengettem és visszatettem sülni. 45 – 50 perc alatt, közepes lángon szép pirosra sül. Tálaláskor szórhatunk rá porcukrot, de én sosem szoktam.

Nagyon jó recept, kicsit bonyolultnak néz ki első látásra, de nem kell félni tőle. Az íz magáért beszél.

Ez egy olyan fogás, amit nagyon szeretek, de elég ritkán készítek, mert nagyon sokat kell kavargatni. 

Hozzávalók:

A káposztát (mivel a gyalum nem jó) késsel vékony csíkokra vágtam, besóztam, majd jól összegyúrtam és fél órára állni hagytam. Ekkor kicsavartam, egy lábasban kevés olajat forrósítottam, adtam hozzá kevés vizet és beletettem a káposztát. Annyi vizet öntöttem még hozzá, hogy a káposztát ellepje. Fedő alatt puhára főztem és hagytam, hogy elpárologjon róla a víz. Ekkor kezdődik a szórakozás :) Állandó kavargatás mellett addig pároltam, amíg kicsit mintha odakapott volna, hogy meglegyen az a jó íze. Utána borsoztam, hozzáadtam a főtt tésztát és utánasóztam, ha kellett. 

Tudom mások cukorral készítik, de nálunk a cukros változat nem "divat" és őszintén mi ezt szeretjük nagyon.

A csontokat leforráztam, majd hideg vízzel  feltettem főni. A káposztát a külső leveleitől megtisztítottam és (mivel a gyalum nem jó) vékony csíkokra vágtam és hozzáadtam a csontokhoz. Hozzáadtam továbbá a házi vegetát, a szalonnabőrt, egy kevés sót és a hagymát, majd addig főztem, amíg a káposzta puha lett. Ekkor hozzáadtam a paradicsomlét és egy kevés cukrot és hagytam felforrni. Tálalás előtt a hagymát és a szalonnabőrt kivettem belőle. Tejfölt kínálhatunk hozzá.

Ma ránéztem a blogom statisztikájára és eléggé meglepődtem.

A "Minden idők legnépszerűbb bejegyzése" statisztika azt mondja nekem (és nektek is), hogy a legkeresettebb a blogomon a "Horgolt csipketerítő minta"

Profilt kellene váltanom :) Sikeresebb lennék a kézimunkával meg a kreatív dolgokkal? :)

Na jó, ez csak poén volt, de azért  jó is, hogy egy nem gasztro bejegyzést ennyien kedvelnek. Ami igaz, nagyon szép a minta, nekem is nagyon tetszik. Bárcsak el tudnám készíteni. De majd egyszer, ha felnövök a feladathoz :)

Hozzávalók:

A zöldségeket apróra vágtam.  Összekevertem, sóztam, borsoztam, hozzáadtam a majonéz egy részét (hagytam a díszítéshez egy keveset) és citromlével savanyítottam. Rákentem a maradék majonézt és díszítettem.  Tálalás előtt 1-2 órára hűtőbe szoktam tenni, hogy az ízek összeérjenek. Pirítóssal isteni finom.

Ez az óra már elég rég a falom lóg, elég rég ahhoz, hogy megunjam. Tökéletesen működik, így sajnáltam kidobni. Nem szeretek pazarolni és csak azért kidobni valamit, mert meguntam, vagy nem tetszik. Jobbnak láttam átalakítani.

Így neki is láttam és minimális költséggel (két, három buszjegy ára) átalakítottam és még anyagom is maradt bőven. Nem mondom, hogy profi munka, de legalább van egy "új" órám :)

Többen kértétek áruljam el hogyan készítettem a ceruzatartót, meg a kis kosarat.

Nos, én egy spanyol videó alapján indultam el. Annak alapján sajátítottam el a technikáját és utána a saját elképzelésem szerint kezdtem el más darabok készítését.

A videó spanyol nyelven magyarázza a dolgok menetét. Nekem érthető volt, de aki nem érti, annak elmondok pár dolgot, amire figyelni kell, mert nem annyira egyszerű, mint amilyennek kinéz, pontosabban van pár buktató is, amit jó, ha az ember előre tud, hogy elkerülhesse.

Most pedig megmutatom az eddig általam elkészített legnagyobb darabot: egy gyümölcsös kosár, de aprósüteménynek is lehet használni. 

Az alja 16,5 x 10 cm, magassága 7 cm. Használható, praktikus.

Gondoltam bővítem a készletem, most egy kis kosarat készítettem, ugyancsak újságpapírból, ugyan úgy, mint a ceruzatartót. Húsvétkor majd megrakom piros tojással. Jól fog mutatni :) Nem kell félni, rezisztens, megbírja a tojásokat. Hamarosan jön a többi is.

Itt osztottam meg veletek a receptet és egyben megígértem, hogy visszatérek az eredménnyel, ha letelik a 7 hét.

Boldogan (és egyben büszkén is) jelentem ki, hogy isteni finom lett! Van alkohol tartalma is, nem egy gyenge szirup. Nagyon jól érzik a citrom kesernyés-savanykás íze. Nagyon finom. Én fogok még készíteni, mert nekem nagyon ízlik és van már rá jelentkező is, tehát szerintem ez a mennyiség hamarosan elfogy. Bátran vágjatok neki, mert jó lesz.

U.I. A poharat ne nézzétek, nem ilyenben kell felszolgálni ezt az isteni nedűt, de mivel még nincs lehúzva, csak egy kis likőrös pohárral mertem ki, hogy meg tudjam osztani veletek az eredményt.

A csirkecombot általában zacskóban szoktam sütni. Mindenki imádja, praktikus, hamar elkészül, nem kell vele sokat bajlódni, de ami a legfontosabb: nagyon finom és rendkívül egészséges.

Nem szoktam az előre megkevert fűszeres zacskót vásárolni, inkább megveszem a fűszer nélküli zacskót és fűszerezem a csirkét saját ízlésem szerint. 

A hétvégén is sütöttem. Most pl. hagymát (szeletelve), fokhagymát (szeletelve), sót, borst és pirospaprikát tettem hozzá. Máskor pl. szoktam még hozzáadni egy – két kávéskanál mustárt és házi ketchupot is. Előző nap bepácolom, 24 órára zacskóstól hűtőbe teszem, este azért kicsit átrázom, hogy mindenhol érje a fűszer és másnap, semmi zsiradék, vagy folyadék hozzáadása nélkül sütöm.

A tojásokat szétválasztottam. A tojásfehérjéből a vaníliás cukorral kemény habot vertem. A tojássárgákat egy külön tálba tettem. Hozzáadtam a cukrot és kevés tejet, majd habosra kavartam. Folytonos kavarás mellett hozzáadtam a mákot, a maradék tejet, az olvasztott margarint, a szódabikarbónát és a lisztet. Majd utána óvatosan hozzá kanalaztam a tojáshabot és lazán beleforgattam, csak épp fellazítottam vele a tésztát. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöttem és pirosra sütöttem. Tálaláskor lehet porcukrot szórni rá. Én nem szoktam, mert elég cukor van benne és így is mutatós.

Igaz ez nem gasztro téma, de ahogy a blogom címe is sugallja, ide minden belefér :) 

Egy kis szerénységgel jövök most. Mindig is szerettem a kézimunkát, a kreativitást. Nem mondom, hogy tehetséges vagyok, ahhoz több kell, de azért van egy kis kézügyességem minek segítségével el tudok készíteni ezt-azt. Ez nekem kikapcsolódás.

Nem én készítettem, ezért a receptet se írom ide, csak ötletnek töltöttem fel a képet. A tálka aljára savanyított paradicsompaprikát tett a szakács :)

Képforrás

Kissé megkésve, de kívánok mindenkinek áldott, békés, boldog Új Évet!